2010. szeptember 8.

Főoldal
Toborzók
Alapító nyilatkozat
Becsületkódex
Gyakori kérdések
Hagyományaink
Jelentkezési lap
Megyei honlapok
Tájékoztató
Rólunk írták
Kapcsolat
Fórum

Keresés

Így lettem közellenség – VI. rész Imre: „Leghatásosabb módszer a személyes példamutatás.”
2010. Április 23.

közellenségközellenség
E heti közellenségünk Imre, 43 éves nyugalmazott határőr főtörzszászlós. A közellenség nős, három lánygyermek édesapja. Azért jelentkezett Gárdába, mert itt lehetőségét érezte annak, hogy tettekben is kifejezze, bizonyítsa hazaszeretetét, nemzete iránti elkötelezettségét. Előtte nem volt gárdista ismerősei között, de ennek ellenére ő is remekül be tudott illeszkedni ebbe a közösségbe. Úgy véli, nem változott személyisége gárdistává válásával, vagy ha mégis, akkor ez csakis pozitív irányú változás lehet.

A közellenség családja biztos hátországot jelent a gárdista munkához. Neje teljes mértékben támogatja őt, lányai büszkék apjukra. Közvetlen környezete is tudja róla, hogy gárdista. Környezetük hozzáállása inkább pozitív vagy semleges, ami egyáltalán nem keseríti el, hiszen közvetlen emberi kapcsolatait az emberi értékek határozzák meg. Az elutasítókkal kapcsolatban azt vallja, hogy igyekezni kell mindenki véleményét tiszteletben tartani. Természetesen beszélgetések, értelmes viták alatt mindenki igyekszik meggyőzni a másikat. Ez vele sincs másként, de a leghatásosabb módszernek a személyes példamutatást tartja. A hatalom részéről a támadások nyilvánvalóak. Úgy véli, félnek a Gárdától, mint ördög a tömjénfüsttől. Olyan nagyon nem akarják elhárítani a támadásaikat; természetesen nem tesznek ki civileket veszélyhelyzetnek és önként nem sétálnak a vágóhídra, de ahol lehet felveszik a küzdelmet.

Imre szerint a demokrácia korunkban nem jelent többet a hatalomgyakorlás egyik formájánál: a nép uralma helyett a nép fölötti uralkodás technikájává változtatták. Elég csak belegondolni, hogy az elmúlt 8 év kommunista ámokfutását és a 2006-tól tartó kormányzati önkényt és hatósági terrort is a demokrácia nevében követték el. Úgy látja, a mai társadalom alapvető problémája a keresztény értékrend és a nemzettudat hiánya. A megoldáson dolgozik a Gárda, az lenne a legszebb, ha mindenki gárdista szeretne lenni! Közösségben kell kialakítani az egészséges értékrendet.

A közellenség az őszinteséget, becsületet tartja a legtöbbre. Szerinte nagyon fontos a hit és az abból táplálkozó életszeretet, a hazaszeretet, a szolidaritás és a másokért tenni akarás. A gárdistákat, ezt a fantasztikus csapatot ezek a tulajdonságok hozták össze és tartják egyben. A közösség tele van érdekes és főleg értékes emberekkel, ezért a közellenség nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy közéjük tartozhat.

Az egyenruha Imre számára a hazaszeretetet, a nemzetem szolgálatát jelenti. Magyarságát, „a múltat s jövendőt”. Épp ezért egyáltalán nincs benne félelemérzet, amikor viseli a hatalom által üldözött egyenruhát. A Gárdában belső berendezkedésénél fogva rend van, ezen a téren jól állnak. Sajnos ezt a társadalomról már nem lehet elmondani: a rend szeretetét a mai magyar társadalomban nyomokban sem lehet felfedezni.

A közellenségnek mostanában nincs sok szabad ideje. Csak tervei vannak, hogy mi mindent fog csinálni, ha egyszer majd ráér.

Imre istenhívő embernek vallja magát. Az ideális társadalmat is ennek megfelelően képzeli el: tökéletesen megelégedne egy testileg és lelkileg egészséges, keresztény nemzet magára találásával.

Valóban ő Magyarországon a közellenség?

K und K Akciócsoport


 
 
web: toni
magyargarda.hu - © 2008 - Minden jog fenntartva!