2010. szeptember 8.

Főoldal
Toborzók
Alapító nyilatkozat
Becsületkódex
Gyakori kérdések
Hagyományaink
Jelentkezési lap
Megyei honlapok
Tájékoztató
Rólunk írták
Kapcsolat
Fórum

Keresés

Rovásírásos helységtábla állítás és megrongálása
2010. Április 19.

Rádon rovásírásos helységnévtáblát avattunk…

2010.április 17-én, ebben a kicsi Pest megyei, a Naszály hegy lábánál, szerényen meghúzódó faluban, ünnepi keretek között felállításra került a rovásírásos helységnévtábla.

Ettől a naptól ősi írásunk, Kárpát-medencei birtoklevelünk köszönti az ide érkezőt és adja tudtára mindenkinek, hogy él még a magyar!
Csodálatos érzés, ha egy kicsi, de aktív közösség összefog, és a közös munka eredményeként, egy álom valósággá válik.
Így történt ez Rádon is, ahol a helyi Jobbik tagjai az ősök tudása előtt tisztelegve, elhatározták, hogy a település határánál felállítják a rovásírásos helységnévtáblát.

Az önkormányzat és a hatóságok engedélyezését követően Varga László pedagógus elkészítette a gyönyörű rovásírásos táblát, a felirat két oldalán az ország címerével.
A fa anyagot egy helyi asztalos biztosította, akit szintén Varga Lászlónak hívnak, az oszlopokat pedig Fehér Tibor keszegi lakos ajándékozta a falunak.

Az ünnepi műsor előtt néma főhajtással fejeztük ki részvétünket, lengyel testvéreinknek, az őket ért gyászban osztozva.

Nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklése után Faragó Zalán általános iskolai tanuló Wass Albert : Ébredj magyar! – című versét adta elő, ezt követően pedig, a helyi Jobbik elnöke Horka Sándor köszöntötte a megjelenteket.

Varga László pedagógus, a rovásírásos tábla készítője, Sajó Sándor : Magyarnak lenni, -című versével a fájdalmas, és mégis csodálatos érzést ébresztette fel bennünk, hogy „ magyarnak lenni, büszke gyönyörűség!”

A helyi Rezeda Nyugdíjas Klub tagjai, akikre mindig lehet számítani, annak ellenére vállalták a közreműködést, hogy 2 óra múlva egy fesztiválon kellett fellépniük. Elénekelték nekünk a: „Volt egy ország, úgy hívták Nagy-Magyarország” dalt, ami könnyet csalt az emberek szemébe.

Faragó Mátyás általános iskolai tanuló, Wass Albert: Ki a magyar? –című versével örvendeztette meg a közönséget.

Ezt követően Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör elnöke üdvözölte a község lakosságát, megköszönte az alkotó és valamennyi segítő, közreműködő munkáját, az önkormányzat támogatását, majd szólt a rovásírás történetéről.

Felolvasta a Székely Nemzeti Tanács üzenetét és a rovásírásos helységnévtábla leleplezése után átadta a székely zászlót a településnek.

Ez a nap megerősített bennünket abban, hogy a múlt értékeinek tisztelete és megőrzése, az elődök küzdelmeinek ismerete, gazdaggá és erőssé tesz minket.

Nem vagyunk alábbvalók egyetlen más népnél sem.
Emeljük hát fel fejünket, és keresztény hitünkben megerősödve, építsük fel újra Mária országát, hogy a Magyarok Istene boldogan tekinthessen gyermekeire!

A Szózat és a Székely Himnusz közös elénekelése után a jelenlévők a tábla előtt csoportosan fényképezkedtek.

Hiába ért véget a műsor, többen is ott maradtak kérdezni, beszélgetni, sőt volt aki rovásírásos tanfolyam iránt érdeklődött, de olyan is volt, aki a szomszéd településről jött a tábla felállításával kapcsolatos eljáráshoz kért tanácsot.
Csak lassan szánták rá magukat az emberek a távozásra, mintha még vártak volna valamire, vagy egy különös erő, talán ősi írásunk varázsa, az összetartozás érzése, talán egy őserő tartotta ott őket.

Benedek Elek szavai jutottak eszembe: „……..mi az Őserő? Testnek és léleknek az az ereje, amely évszázadok óta porladozó ősök porából sarjadozik, s nemzedékről nemzedékre száll, Időnek, Sorsnak zordságával keményen dacoló.”

Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás, csodákra képes, felébreszti a bennünk szunnyadó Őserőt, ráébreszt magyarságunk fontosságára, küldetésünkre, és egy végtelen szeretetöleléssel újra összefog minket, hogy leomoljanak bennünk a határok és falak, hogy testvér a testvérre újra rátaláljon.

Rád, 2010. április 17.

Kerekes Gézáné /Huszár Mária/

rádi Jobbik alapító tagja

Saját hazánkban a rajtunk élősködők így bánnak az ősi műveltségünkkel./ Friedrich Klára/

Megbecstelenítés

Felháborító gazság történt 2010 április elején a budajenői rovásfeliratos településtáblával! Elvetemült, ugyanakkor gyáva gazemberek összefestékezték az értelmi színvonalukra jellemző angol szóval. Mivel ez a gyalázat eddig még a Felvidéken és Erdélyben sem történt meg, azt kell mondanunk, hogy ezeknek a senkiháziaknak Magyarországon sincs semmi keresnivalójuk, takarodjanak oda, ahová valók! A rovásfeliratok megbecstelenítése ugyanolyan bűntény, mint ha a Szent Koronákkal művelné valaki ugyanezt, ezért határozottan felhívjuk a hivatalba lépő új kormányt, hogy kutassa fel az ilyen cselekedetek tetteseit és példássan büntesse meg a magyarság jelképeit gyalázókat!

Addig szívesen kiállok ezekkel a férgekkel, hogy személyesen beszéljem meg velük sunyi, alattomban elkövetett tettüket! Ha van bennük szemernyi bátorság jelentkeznek az "eszmecserére", bár ezt aligha merik.

Szakács Gábor www.rovasirasforrai.hu

Forrás és teljes cikk fotókkal: http://www.rovasirasforrai.hu/


 
 
web: toni
magyargarda.hu - © 2008 - Minden jog fenntartva!