BudapestA február 1-jei ételosztás a Blaha Lujza téren amellett, hogy simán ment, nagyon felemelő esemény is volt egyben.
A kezdeti nehézségek után szépen kialakult a szervezettség, mindenki tudta a feladatát. Bevallom, ételosztás közben torkomat néha fojtogatta a sírás érzése...
Nem tudom a résztvevők mennyire figyelték a sorban állók szemeit. Felcsillant bennük a remény, hogy nem maradnak magukra. Az ételre várók között nemcsak hajléktalanok voltak, hanem bizony a ruházatból ítélve dolgozó emberek is, akiknek sajnos hó végére elfogy az élelemre fordítható pénzük. Igen. Mi is így vagyunk, és köztünk nagyon sokan. Mégis az ilyen missziók visszaadnak valamit az elkeseredettségünkből, hiszen a semmiből is tudunk még mindig adni a nálunk szegényebbeknek.
Nem volt tolakodás, furakodás, veszekedés, csak néma sorbanállás úgy, hogy nem lehettek biztosak abban vajon jut-e nekik is élelem?
BudapestBudapest
Mintha kiszámoltuk volna az adagokat....250 adag főtt, meleg virslit kenyérrel, mustárral, teával osztottunk szét.
Megjelentek a rendőrök is, és sokunkat igazoltattak de végig normálisan viselkedtek velünk szemben. Nem kértek engedélyeket, nem kérték a szervező nevét, és csak annyit kérdeztek, mikor végzünk.
Köszönöm a fővárosi kapitánynak a munkáját és köszönet a budapesti Hunyadi század valamint a Pest megyei Héjjas Iván század résztvevő bajtársainak.
Budapest
Nyakasné Kovács Ágnes
Századparancsnok